Egyenesen a szemébe nézett. „Ne töltsd ki a haragodat Fanén és Jace-en olyasmiért, amiért én vagyok a felelős. Akkor is bementem volna abba az alagútba, bármi történjék.” Sarkon fordult. „A szobánkban leszek. Tudod, mit kell tenned” – mondta, mielőtt felment a lépcsőn.

Nyugodtan lépkedett, ujjai erősen szorították az oldaltáskája pántját. Tudta, hogy Kaelen soha nem büntetné meg, de nem engedhette