Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Genevieve dermedten ült a széken, szíve hevesen vert a bordái mögött. Hideg verejték csorogott végig a gerincén, lélegzete szaggatottan, egyenetlenül szakadt fel. A szoba fojtogató volt, a falak mintha összeesküdtek volna ellene, úgy zárultak köré. A keze remegett, s nem csupán a bőrébe vágó, szoros kötelektől, hanem a nagynénje szavainak elviselhetetlen súlyától is.

„Bármit is érez irántad Dante,