Szerzői szemszög

Dante a néma arcokat pásztázta. Némelyik megrémült, némelyik kíváncsi volt, gonosz mosollyal az ajkán.

De senki sem mert megszólalni, a tekintete elég volt ahhoz, hogy mindannyiukat elhallgattassa.

A kastélyukban tartottak megbeszélést. Egy nagy, kerek asztal körül ültek, épp olyannál, mint egy királyi udvarban. A nyitott ablakokon át fújt a szél, és békés kilátás nyílt a holdfény