**CAMILLA**

Vadul vergődtem Vincenzo vasszorításában. A kezeim lökdösték, karmolták és ütötték a mellkasát minden megmaradt erőmmel. Olyan volt, mintha egy téglafallal viaskodnék. Még csak össze se rezzent. Karja acélpántként fonódott a derekam köré, hátamat a kemény mellkasához szögezve. Piszkos, fülbe súgott fenyegetéseinek emléke még mindig ott égett a fülemben, táplálva a tüzet a véremben. Pus