Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

**CAMILLA**

Becsapódott mögöttem az ajtó, és a tehetetlenség meg a düh keserű elegyeként a frusztráció hulláma csapott át rajtam. Gyűlöltem gyengének érezni magam, mintha egy kiút nélküli ketrecbe zártak volna.

Sietve letöröltem a könnyeimet az arcomról, és ráparancsoltam magamra, hogy szedjem össze magam.

A sírás semmin sem változtat. Nem fog kijuttatni innen.

Silviónak nem volt pénze kifizetni a