Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
**CAMILLA**
Becsapódott mögöttem az ajtó, és a tehetetlenség meg a düh keserű elegyeként a frusztráció hulláma csapott át rajtam. Gyűlöltem gyengének érezni magam, mintha egy kiút nélküli ketrecbe zártak volna.
Sietve letöröltem a könnyeimet az arcomról, és ráparancsoltam magamra, hogy szedjem össze magam.
A sírás semmin sem változtat. Nem fog kijuttatni innen.
Silviónak nem volt pénze kifizetni a