**VINCENZO**

– Ja… és gondoskodj róla, hogy Damian Navarro megértsen egy dolgot – mondom közvetlenül az ajtó elérése előtt. A hangom nyugodt, de az éle üveget tudna vágni. – Nem osztozkodom. Sem nőkön. Sem hatalmon. Sem azon, ami az enyém.

Aztán sarkon fordulok és kisétálok; a férfi friss sikolyai visszhangoznak mögöttem, torz szimfóniaként kísérve végig a folyosón.

Bármit susogjon is rólam a vilá