**CAMILLA**

Rándulással ébredtem, a fejem úgy lüktetett, mintha valaki kalapáccsal esett volna neki.

Zavartan pislogtam a durva napfénybe, amely ismeretlen függönyökön keresztül szűrődött be – túl nehéz, túl sötét volt a szobámhoz képest.

Várjunk csak.

A szemem teljesen felpattant, a szívem a bordáimnak csapódott, ahogy felültem, a lepedőt szorosan a mellkasomhoz szorítva.

Ez nem az én ágyam volt.