**VINCENZO**

Előveszem a kulcsot a zsebemből, és megnyomom a távirányítót; az Audi felvillanva életre kel, fényszórói átvágják a szürkületet, az ajtók pedig halk, megnyugtató kattanással nyílnak ki. Átsétálok az anyósülés oldalára, és kinyitom az ajtót Camilla előtt.

Habozik – mintha a nyitott ajtó nem meghívás, hanem kelepce lenne.

Rágcsálja az alsó ajkát, a tekintete a bőrülés és az arcom között