**VINCENZO**

Az ajtó kattanva záródik be mögöttem, én pedig a falnak dőlök, hátrahajtott fejjel, lehunyt szemmel, nehezen fújtatva az orromon keresztül, mintha épp lefutottam volna egy kibaszott mérföldet ahelyett, hogy tíz lépést tettem volna.

A faszba.

Minden, amit akarok – most rögtön, ebben a másodpercben –, hogy megforduljak.

Berúgjam azt az ajtót.

Visszalökjem az ágyra...

Széttárjam a lábait