**VINCENZO**

Nem alszom.

Igazából már rég nem szoktam.

De ma éjjel nem a következő üzleten jár az eszem, nem a következő ellenségen, nem a következő lépésen a sakktáblán.

A mellettem fekvő nőt nézem, aki a karjaimba gömbölyödik – apró, sebhelyes, szarkasztikus, megtörhetetlen –, aki az imént engedte, hogy a teste minden egyes porcikáját elvegyem, és még utána is úgy nézett rám, mintha reggel meg a