GAEL SZEMSZÖGE

A vállam még mindig égett ott, ahol Val hozzám ért, miközben elsietett mellettem.

Az érintés futó volt, mégis akkora feszültség szorult belé, hogy szikrázott, mint egy csupasz villanyvezeték. Sokáig bámultam a kijáratot azután is, hogy ő és Dorian eltűntek; szúrós, elektromos érzés kavargott a bőröm alatt – düh, hitetlenkedés. És valami más, amit még nem álltam készen nevén nevezni.