GAEL SZEMSZÖGE

A nap még nem bukkant fel teljesen a horizont mögül, amikor befűztem a futócipőmet.

A levegő még nehéz volt az éjszaka hűvösétől, sós tengerillat lebegett a sziget felett.

A futás mindig is a gondolataim rendszerezésének eszköze volt, egy olyan ritmus, amellyel tisztánlátást nyerhettem, és kisöpörhettem a fejemet, mielőtt a nap káosza követelné a figyelmemet.

És az istenek a megmond