VALERIA SZEMSZÖGE

Tessa még be sem csukta rendesen a kocsiajtót, máris fékezhetetlen nevetésben tört ki.

A hang vadul és gátlástalanul visszhangzott a zárt térben, míg könnyek nem csorogtak az arcán. A műszerfalra csapott, és a levegőért kapkodott a vihogások között.

– Te jó istennő, Val, láttad az arcát? – nyögte ki a nevetéstől fuldokolva. – Mint egy fürdőkádba hajított rohadt macska!

Hátradőlte