Sienna szemszöge

A szám tátva maradt a döbbenettől, a lábaim pedig önkéntelenül követték a nővért vissza a szobába. Hónapok teltek el azóta, hogy utoljára láttam az apámat, amióta a fejéhez vágtam azokat a dühödt szavakat, a lényemnek az a része mégsem tűnt el, amelyik mindig reszketett a jelenlétében.

Nem hittem volna, hogy valaha még látom az apámat. Legalábbis ilyen körülmények között semmiképp