Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Hangos zenebonára ébredtem, ami úgy tűnt, a szomszédos lakásból szűrődik át.

Ez alighanem az átlagemberek életének ébresztője.

Megpróbáltam a két kezemmel befogni a fülemet a hajamon keresztül, hogy tompítsam az ordító zenét, de semmit sem ért.

Ránéztem az órára: még csak reggel hét múlt.

Mi a fene! Azért mindennek van határa, ez már túlzás.

Lustán feltápászkodtam a kanapéról, és csak ekkor eszmél