Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Hangos zenebonára ébredtem, ami úgy tűnt, a szomszédos lakásból szűrődik át.
Ez alighanem az átlagemberek életének ébresztője.
Megpróbáltam a két kezemmel befogni a fülemet a hajamon keresztül, hogy tompítsam az ordító zenét, de semmit sem ért.
Ránéztem az órára: még csak reggel hét múlt.
Mi a fene! Azért mindennek van határa, ez már túlzás.
Lustán feltápászkodtam a kanapéról, és csak ekkor eszmél