Lent vártam Gareth-re, miközben minden holmimat előkészítettem, hogy ne kelljen majd rám várnia.

Épp a megfelelő pillanatban lépett be a táskájával, és kimerültebbnek tűnt, mint valaha.

Nehéz napja lehetett, gondoltam.

Végigmért tetőtől talpig, én pedig azon tűnődtem, mi járhat a fejében.

– Csodásan festesz ebben a ruhában – mondta mosolyogva.

– Köszönöm. Remélem, nem túlságosan kirívó a partira