Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
– Tizennyolc. – Emile bólintott, hangjában némi nosztalgiával. – Amikor tizennyolc voltam, még a zeneakadémiai professzoraimmal vitatkoztam, azt hittem, enyém a világ, és senkire sem hallgattam.
Megállt, tekintete megenyhült. – Tizennyolc évesen te már tudod, mit nem akarsz az életben. Ez különleges dolog.
Stella kábultan nézett rá, a szeme újra bepárásodott.
– Nem hiszem, hogy félvállról vennéd a