Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Tizennyolc. – Emile bólintott, hangjában némi nosztalgiával. – Amikor tizennyolc voltam, még a zeneakadémiai professzoraimmal vitatkoztam, azt hittem, enyém a világ, és senkire sem hallgattam.

Megállt, tekintete megenyhült. – Tizennyolc évesen te már tudod, mit nem akarsz az életben. Ez különleges dolog.

Stella kábultan nézett rá, a szeme újra bepárásodott.

– Nem hiszem, hogy félvállról vennéd a