MAGNUS THORNE

Vége volt mindennek. Lüktetett a fejem. Sajgott a szívem, a kezem pedig ökölbe szorult.

Kint álltam az erkélyen, arcomon a reménytelenség kifejezésével. Nem, a rohadt életbe, nem voltam reményvesztett. Vissza fogom szerezni Ninát. Az enyém volt, én meg az övé. És még ez sem szakíthat el minket egymástól örökre.

– A faszba! – szitkozódtam, és a kezemben lévő söröspoharat a falhoz vágt