„Daphne!” Tristan a karjaiba kapta, hangja tele volt aggodalommal. „Mi történt?”

Daphne a mellkasának dőlt, szemében számító csillogással.

„Tristan, jól vagyok. Csak nagyon elfáradtam az éjjel” – mondta, miközben orcája mélyvörös pírba borult, mint a lenyugvó nap.

Lágy szavaiban némi kétértelműség bujkált.

Tristan gondolatai visszaszálltak az előző éjszaka intimitásába. Látva a lány elpirult arcát