"Tényleg arra akarod vesztegetni az idődet, hogy itt állsz velem szemben?"

Nora hangja jegesen csengett.

Tristant váratlanul érte a kérdés, bánata azonban gyorsan gőggé formálódott.

Kényszeredett gyengédséggel fordult Daphne felé: "Szólhattál volna, hogy jössz. Én magam mentem volna el érted. Gyere, menjünk be együtt!"

Úgy viselkedett, mintha egész idő alatt Daphnéra várt volna, nem pedig Norára.