Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
ROWAN SZEMSZÖGE
– Mateo...
– Nem azt kérem, hogy most válassz. – Közelebb lépett. Olyan közel, hogy megcsapott a belőle áradó meleg, az illata. – Csak azt mondom, hogy amikor ennek vége lesz, én ott fogok várni. – A tekintete az enyémbe fúródott, mélyen és elevenen. – Nagyon türelmesen.
A szívem vadul vert a bordáim mögött.
Hízelgőnek kellett volna találnom. Vagy meg kellett volna rémülnöm. Vagy b