ROWAN SZEMSZÖGE

Hosszú pillanatokig egyikünk sem mozdul. Még mindig bennem van, a teste lassan ernyed, de esze ágában sincs visszahúzódni, és a mellkasunkon keresztül érzem, ahogy a szíve az enyémnek csapódik.

"A francba" – leheli végül.

"Aha" – értek egyet.

"Valószínűleg vissza kéne mennünk."

"Valószínűleg."

Egyikünk sem mozdul.

"Cleo elviselhetetlen lesz" – mondom.

"Cleo bekaphatja."

Felnevetek,