ROWAN SZEMPONTJA

Kétségbeesetten bólintok.

– Hazug. – Lassan lökdösi belém az ujjait, a hüvelykujja pedig pillekönnyű, messze nem elégséges nyomással köröz a csiklómon. – Te sosem vagy csendben. Ez az egyik kedvenc vonásom benned.

– Az istennő szerelmére, Vance, kérlek…

– Kérlek, mit? – Most már mosolyog, a rohadék. Élvezi ezt. – Használd a szavaidat.

– Még. Többet akarok.

Egy harmadik ujját is be