ROWAN SZEMPONTJA

– Nézz csak magadra! – A hangja halkká válik. Szinte szeretetteljes. Mintha házassági esküt szavalna a halálos ítéletem helyett. – Még mindig harcolsz. Még mindig küzdesz. Még mindig azt hiszed, hogy valaki meg fog menteni.

Nem kapok levegőt. Sikítani sem tudok. Semmi mást nem tehetek, mint hogy hasztalanul kaparászom a karját, miközben a szürkeség a látásom pereméről befelé terje