VANCE SZEMSZÖGE

A szavak úgy érnek, mint egy gyomros.

Bámulok rá, erre az emberre, aki több mint egy évtizede mellettem áll, aki vérzett értem, ölt értem, és eddig még soha, egyetlenegyszer sem kérdőjelezte meg az ítélőképességemet.

És látok valamit az arcán, amit nem ismerek. Félelmet. Nem tőlem – Malachi sosem félt tőlem. Miattam félt.

– Mit akarsz ezzel mondani? – A hangom mélyebben csendül fel