A megbeszélést fél kettő körül szakították meg az ebédszünetre.

Becsuktam a jegyzetfüzetemet, és betuszkoltam a táskámba, miközben már fejben azt számolgattam, milyen gyorsan tudnék bekapni valamit a szomszédos kávézóban. A gyomrom már egy órája hangosan korgott.

Declan felém fordult, miközben az emberek kezdtek kiszivárogni a teremből. – Nora, nincs kedve együtt ebédelni? Lenne néhány kérdésem az