Valerie szemszöge

A szívmonitor ismerős sípolása ébresztett fel, és lassan tudatosult bennem a környezetem.

„A francba...” – nyögtem fel magamban; egyáltalán nem örültem annak, hol vagyok.

Nagyot nyeltem, és fuldokolni kezdtem a torkom maró szárazságától; a testem minden porcikája azért ordított, hogy meg se moccanjak.

– Azt hiszem, magához tért – szólalt meg jobbról az ismerős, rekedtes