Valerie szemszöge

Jace és Ro csak hajnali három óra körül értek ágyba, én pedig képtelen voltam elaludni az aggodalomtól.

Sy elmondta, hogy egész éjjel öntudatlanul kerestem őket, és egy ponton teljesen úrrá lett rajtam a szorongás, amiért nincsenek a közelemben.

Közelebb húzott magához a mellkasára, és átölelte reszkető testemet.

– Hamarosan visszatérnek – mondta, miközben tarkón csókol