Valerie első ösztöne, valahányszor valami jó dologhoz jutott, az volt, hogy átpasszolja Kirának. Végtére is, hozzá volt szokva a nincstelenséghez.

Ez a sok véletlenszerű kacat, akár megtartja, akár nem, valójában semmit sem változtatott az életén.

Viszont attól, hogy folyton mások lekötelezettje volt, kényelmetlenül érezte magát; mintha képtelen lett volna igazán megnyugodni, bármi történt is.

Vaj