KIERA SZEMSZÖGE

A vér fémes íze és az epe maró keserűsége töltötte be a számat, visszarántva az eszméletre. A torkom égett, és vadul köhögni kezdtem, miközben valami keserű, gyomorforgató dolgot ízleltem. A látásom úszott, alig bírtam fókuszálni. Amikor végre kitisztult a kép, megláttam anyámat, aki fölém hajolt; arca sápadt volt és zaklatott.

– Hála Morrigannek – suttogta, és olyan szorosan ölelt