SIENNA SZEMSZÖGE

Ott álltam Dravenre nézve, és olyan hidegség futott végig rajtam, aminek semmi köze nem volt a hőmérséklethez.

– Hagyj nekem egy napot holnapra – mondta. – Bennem parázslik a húgom ajándéka, de sosem voltam képes úgy működtetni, mint ő.

Szorosan átkaroltam magam, a karomat dörzsölgetve némi melegért, ahogy az éjszakai levegő a bőrömbe mart. A korábbi adrenalin már elillant, kimerü