– Gideon? Gideon!

Duncan rekedtes hangja hasított a fülébe. Nehéz kezek nehezedtek Gideon mellkasára kétségbeesett ritmusban. A fojtogató sötétség végül megtört. Gideon felhördült, jeges levegőt szívva égő tüdejébe. Rákényszerítette magát, hogy kinyissa nehéz szemhéját. Duncan durva vonású arca alig néhány centire lebegett tőle, csillogott az ideges verítéktől, és a tiszta pánik torzította el.

– M