Másnap reggel Gideont hangos dörömbölés ébresztette az ajtón.

– Gideon! Gideon!

Kábán kinyitotta az ajtót, és Roxyt látta odakint állni.

A nő dühösnek és értetlennek tűnt.

– Mi folyik itt? Nem abban maradtunk, hogy hétkor találkozunk az étkezőben?

Gideon szeme alatt sötét karikák éktelenkedtek, kimerültnek érezte magát; a faliórára pillantott, és sűrű bocsánatkérésekbe kezdett.

Látva az állapotát,