Az öregembert azon nyomban páni félelem kerítette hatalmába, szemében leírhatatlan rettegés tükröződött. Rémülten sikoltozva földhöz vágta a seprűt, hátrálni kezdett, és egymás után többször is hatalmasat esett. Megfordult, és kibicsaklott lábával bicegve menekült kifelé!

Futás közben torkaszakadtából üvöltözött:

– Nem én voltam, semmi közöm hozzá, nem én voltam, nem én voltam! Ne gyertek utánam!