Kira szemszöge:

Sűrűn pislogok, kétségbeesetten próbálva elűzni a vér még ott kísértő, fantom szagát. A fémes bűz ott tapad a torkom hátuljában, belegabalyodva a rémálmom nehéz, fojtogató ködébe. Letörlöm a hideg verítékréteget a homlokomról, és erőtlen mosolyt erőltetek magamra Piper felé. Sápadt arca alig néhány centire lebeg az enyémtől, a mélységes aggodalom vonásaival barázdálva.

– Jól vagyok