– Ó, kicsim, még mindig nem értem, mi ütött beléd.

– Tessék? – Értetlenül néztem anyámra, nem fogtam fel, mire céloz. Észrevettem, hogy engem bámul, amióta csak aznap reggel beléptem a konyhába. A reggelijéhez még csak hozzá sem nyúlt. – Ezt hogy érted?

– Sokkal boldogabbnak tűnsz, mint amilyennek valaha láttalak. Először nagyon örültem, hogy így látlak, de most már aggódom. Ugye nem gondolkodsz m