– N… ne… kérlek… ne bánts! – Tágra nyílt szeméből forrón és sebesen záporoztak a könnyek, egyenesen a feje alatti matracba ivódva. Finom álla meg-megremegett a rettegés erejétől.

– Nincs választásom – vágott keresztül törékeny szívén a férfi reszelős, súlyos hangja, nyers, tátongó sebet hagyva maga után.

Celeste felnézett a fölé magasodó, tekintélyt parancsoló alakra. Elméje szédült az árulás kegy