Vander a kertben volt. Imádott ebben a békés zugban időzni. Ez a hely segített kitisztítani a gondolatait. Valaha kopár, elhanyagolt terület volt ez, amivel senki sem törődött. Az a nő varázsolt belőle gyönyörű édenkertet. Minden egyes virágot ő ültetett el itt szeretettel. Ő volt az, aki a puszta földet olyan kertté formálta, amely Vander menedékévé vált.

Felidézte az időt, amit itt töltött vele.