– Te vagy az a fiú, akit akkoriban ezüstláncokkal kötöztek meg – mondta Mateo remegő hangon, miközben felidézte azt az éjszakát.

Vander elmosolyodott. Nem közönséges mosoly volt, hanem hideg, hátborzongató vigyor, amely még Mateo embereit is megrémítette, úgyhogy reszketve hátráltak egy lépést.

Mateo nyelt egyet, miközben a verejték végigcsorgott kopasz fején. – Ő... ő... – dadogta.

– Ó, most már