AUDREY SZEMSZÖGE

Nehezen nyeltem egyet, még mindig a padlón lévő vért bámulva. A mellkasom összeszorult, mintha nem fért volna el benne elég levegő, és a körülöttem lévő falak mintha összébb zárultak volna. Sikítani akartam, ordítani, de nem jött ki hang a torkomon. A hangom valahol a szívem és a torkom között rekedt. A kezem annyira remegett, mintha már nem is a testem része lenne, a lábam pedig