AUDREY SZEMSZÖGE

Miután vagy öt percen keresztül ölelt, végre elengedett. A karom lassan lehullott mellém, ölelésének melege még mindig ott időzött a vállamon. Szinte olyan érzés volt, mintha minden habozást ki akart volna préselni belőlem, míg nem maradt más választásom, mint megadni magam. Halkan kifújtam a levegőt, és erőtlenül elmosolyodtam.

– Hát, amíg együtt megyünk, nem hiszem, hogy megbáno