Nadia

A hálószobám mennyezetét bámultam, követve a reluxán átszűrődő reggeli napfény halvány árnyékait. A végtagjaim nehezek és lomhák voltak. Az alvás órákon át elkerült. Nyugtalan, gyötrelmes éjszaka volt, amelyet azzal töltöttem, hogy újra meg újra lejátszottam magamban annak a szörnyű képét, ahogy Cassian meghúzza a ravaszt, és közvetlen közelről lelő egy embert a szemem láttára. A lövés fülsi