Nadia.

Ahogy lementem a lépcsőn, a házat betöltötte a tészta csábító illata. A vendégünk, akit hazahoztunk, a nappaliban ült egy kanapén, a kezét a hasára szorítva. A szeme csukva volt, egyetlen centit sem mozdult; akaratlanul is felmerült bennem, hogy talán elvesztette az eszméletét. Ráférne az orvosi segítség, már ha nem lenne olyan harapós miatta.

Martha lépdelt felém, kötény volt a derekára kö