22. fejezet: A feszült hazavezető út

Tristan szemszöge

A Northwestern Memorial Kórháztól hazáig tartó út fojtogató volt és végtelenül feszült; nem tudtam, mit gondoljak vagy mit tegyek, ilyen helyzetre soha életemben nem számítottam. Audrey az anyósülésen ült, néha aggódva pillantott rám, de bölcsen hallgatott, pontosan érezve, hogy nem vagyok olyan hangulatban, hogy beszélgetni tudnék. Leo hátul