Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Roman
– Papa!
Mila egyenesen a kitárt karjaimba veti magát, amint meglát a magánterminálban állni; apró lábai olyan gyorsan szedik, hogy egy pillanatra attól tartok, megbotlik.
– Pomedlennyeje, moja malenykaja koroleva (Lassabban, kiskirálynőm) – mondom, felkapom, és a feje búbjára nyomok egy csókot, amint odaér hozzám.
Visít és kuncog, miközben próbálja kiszabadítani magát az ölelésemből, de nem