Lyra

Az ágy még meleg, amikor ébredezni kezdek. Önkéntelenül kinyújtom a kezem, de csak az előző este felépített párnabarrikád puhaságába ütközöm, és – mily meglepő – az üres lepedőbe.

Összeráncolt szemöldökkel ülök fel, tekintetem végigpásztázza a hatalmas matracot; a gyűrött ágynemű és a vászonba ivódott halvány fahéjillat az egyetlen bizonyíték arra, hogy egyáltalán itt járt.

Erőtlenül sóhajtok