Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Meleg puszit nyomtam Gio és Gia homlokának közepére, és bátorítóan, ragyogóan rájuk mosolyogtam. Integettem, miközben elnyelte őket az általános iskola reggeli, nyüzsgő forgataga. Olyan gyorsan nőttek; apró hátizsákjuk minden egyes lépésnél fel-le ugrált az üveg kétszárnyú ajtó felé vezető úton. Még el sem tűntek a szemem elől, amikor ismerős, csontig hatoló nyugtalanság kezdte el bizsergetni a bő