Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
"Csak belefáradsz, Dante. Mert én soha, de soha nem fogom abbahagyni a menekülést előled."
Megdermedt, ahogy a tenyeremet a mellkasának feszítettem, próbálva eltolni magamtól, de meg sem moccant. A szorítása még erősebb lett, mintha rettegne, hogy abban a pillanatban, amint elenged, köddé válok.
"Nem... nem fáradok bele. Soha, Hazel."
Erősebben taszítottam rajta, megpróbálva kiszabadulni, de nem t