Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

"Csak belefáradsz, Dante. Mert én soha, de soha nem fogom abbahagyni a menekülést előled."

Megdermedt, ahogy a tenyeremet a mellkasának feszítettem, próbálva eltolni magamtól, de meg sem moccant. A szorítása még erősebb lett, mintha rettegne, hogy abban a pillanatban, amint elenged, köddé válok.

"Nem... nem fáradok bele. Soha, Hazel."

Erősebben taszítottam rajta, megpróbálva kiszabadulni, de nem t