Dante mosolygott…

Úgy mosolygott rá, mintha el sem ment volna soha.

Mintha nem tűnt volna el az életéből, mindent – és őt magát is – hátrahagyva.

De hát ez így jobb, nem igaz?

Ha távolságtartó, rideg vagy dühös lenne, az azt jelentené, hogy nem lépett túl rajta. Hogy a hiányának terhe még mindig a szívét nyomja.

Vagy egyáltalán túllépett rajta valaha is?

Miért tette volna?

Azt mondta nekem, az ike