Dühösen viharzottam ki a gyengélkedőből, lépteim nyomán valósággal döngött a padló. Ügyet sem vetettem Genevieve-re, aki a nevemet kiabálva sietett utánam.

– Sloane, várj már! Hahó! Mi a baj? – Éreztem a kezét a vállamon, ahogy maga felé fordított. Értetlenebbül nézett, mint valaha. – Miért viharoztál ki így? – kérdezte olyan hangon, amitől hirtelen újra kamasznak éreztem magam az anyám előtt.

– E